Villamos szakmai rendszerszemlélet
A rendszerszemlélet szükségessége és alapjai
Egy ’80-as évekbeli és egy mai, korszerűnek tekinthető családi- vagy  társasházi lakóépületben található vezetékrendszerek – mint infrastrukturális rendszerek – számszerű és funkcionális összehasonlítása igen jelentős különbségeket mutat. Ez igaz az irodákra, üzletekre és egyéb „kommunális” funkciójú épületekre nézve is. Ezek a különbségek az utóbbi pár évtized során bekövetkezett számottevő technikai fejlődés következményei.
A fejlődés üteme folyamatosan gyorsul, ami nem kis részben az információtechnikai forradalom közvetlen, vagy közvetett következménye. Ennek kapcsán a komfortunkat és kényelmünket, biztonságunkat szolgáló berendezések és rendszerek jelentős teret nyertek életünkben.
Tovább
|
Villamos szakmai rendszerszemlélet II. - A földelőrendszer
A villamos szakmai rendszerszemléletről szóló cikksorozat bevezető részében felsorolt rendszerelemek közül elsőként a földelőrendszert tárgyaljuk.
A Kisfeszültségű Villamos Berendezések európai szabványsorozat témakörre vonatkozó, hatályos szabványa az MSZ HD 60364-5-54:2007 szabvány, amelynek címe: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők. A korábbi szabvány, az MSZ 2364-540:1995 még 2009. június 1-jéig érvényes, így a következőkben mindkét szabvány hivatkozásait megadom.
Az épület földelőberendezése föld alá, a földdel vezetőképes kapcsolat céljából létesített földelő(k)ből áll. Az épület földelőberendezése a vele fémes (vezetőképes) kapcsolatban levő szerkezetekkel, illetve a különféle EPH-célú kapcsolatokon keresztül a vezetőképes anyagú közművekkel, és ezeken keresztül esetleg más (pl. szomszédos) épületek földelőrendszereivel együtt földelőrendszert alkot. Földelőrendszer alatt az épület földelőberendezését és a vele – földelési célból – funkcionális kapcsolatban álló szerkezetek összességét értjük, mindez ugyanis funkcionálisan rendszerszinten értelmezhető. Az EPH-célból létesített fémes kapcsolatok az épület földelőrendszerét más földelőrendszerekkel is számottevő vezetőképes kapcsolatba hozhatják, sőt, ilyen módon több épület, vagy akár egy épülettömb is azonos földelőrendszerrel rendelkezhet.
Tovább
Villamos szakmai rendszerszemlélet III. - Külső villámvédelmi rendszer
A Villamos szakmai rendszerszemléletet című cikksorozat bevezető részében felsorolt rendszerelemek közül a földelőrendszert követően harmadikként a külső villámvédelmi rendszert tárgyaljuk. Előre megjegyzendő, hogy a cikksorozat következő részében tárgyalt belső túlfeszültség elleni védelem – mint funkcionális rendszer – a villám másodlagos (épületen belül fellépő) hatásai elleni védekezés műszaki intézkedései között szerepel, tehát ehhez a témakörhöz szervesen kapcsolódik.
Tovább
Villamos szakmai rendszerszemlélet IV.
Belső túlfeszültség-védelmi rendszer I.
A Villamos szakmai rendszerszemléletet címmel indított cikksorozat bevezető részében felsorolt rendszerelemek közül a külső villámvédelmi rendszer után következőként most a belső túlfeszültség-védelmi rendszert tárgyaljuk.
Tovább
Villamos szakmai rendszerszemlélet V.
Belső túlfeszültség-védelmi rendszer II.
A túlfeszültségek elleni védekezés alapelvei
Túlfeszültség-behatások ellen védett, illetve védendő tér alatt az épületek teljes belső terét értjük, illetve szeretnénk érteni. Ez csak akkor teljesül, ha az ehhez szükséges műszaki intézkedéseket maradéktalanul megtettük, tehát kiépült a rendszerszinten tervezett, megfelelően működő műszaki védelem. A védekezés elvét a vonatkozó szabványban megfogalmazott zónahatár-koncepció alapozza meg. Erre az elvre épül a lépcsőzött kialakítású túlfeszültség elleni védelem, ami több, összehangolt működésű védelmi eszköz alkalmazásával koordinált védelmi rendszer kialakítását teszi lehetővé.
Tovább
|
Villamos szakmai rendszerszemlélet VI. - Egyenpotenciálú összekötések
 A Villamos szakmai rendszerszemléletet címmel indított cikksorozat (1. 2. 3. 4. 5.) bevezető részében felsorolt rendszerelemek közül most az egyenpotenciálú összekötések rendszerének tárgyalására kerül sor. Előre kell bocsátani, hogy az egyenpotenciálú összekötések rendszerének létesítése ma szakmailag sokkal többet jelent, mint a korábban értelmezett EPH fogalma.
Tovább
Villamos szakmai rendszerszemlélet VII. Védővezetős érintésvédelem
 A Villamos szakmai rendszerszemlélet címmel indított cikksorozat (1., 2., 3., 4., 5., 6.) első részében meghatározott, villamos szempontból összefüggő, illetve egymással kapcsolódó villamos és nem villamos szerkezetek erősáramú, valamint villám- és túlfeszültség-védelmi szempontból egy rendszerként kezelendők. Korábban ez a szemlélet nem volt ilyen egyértelműen szükséges, az élet- és vagyonbiztonság műszaki feltételei azonban ezt a mai kor szintjén már megkövetelik.
A vezetőképes – villamos, épületszerkezeti és egyéb – elemek sorában most a védővezetős érintésvédelem e rendszerben elfoglalt szerepének és kialakításának tárgyalására kerül sor.
Tovább
Villamos szakmai rendszerszemlélet VIII.
 Túláramvédelmi rendszer
A Villamos szakmai rendszerszemlélet címmel indított szakmai cikksorozat bevezető részében felsorolt, egy épületre (épülettömbre, épületcsoportra) vonatkozóan egy villamos rendszerként tárgyalandó és kezelendő témakörök közül most a túláramok elleni védekezést, rövidebb kifejezéssel a túláramvédelem kérdéseit tekintjük át.
Tovább
|
|
Villamos szakmai rendszerszemlélet
Villamos szakmai rendszerszelmélet
| 
| 
